2014. február 17., hétfő

Jus Accardo: Touch - Érintés



Szerző: Jus Accardo

Cím: Touch – Érintés (eredeti cím: Touch)

Sorozat: Denazen 1.

Kiadás:
Kiadó: Könyvmolyképző
Kiadás helye: Szeged
Kiadás éve: 2013

Fordító: Sipos-Lánc Brigitta

ISBN: 978 963 373 089 8

Fülszöveg:
Mikor egy idegen fiú száguld le a patak melletti töltésen, és épp a lába előtt ér földet, a tizenhét éves adrenalinfüggő Deznee Cross úgy dönt, kihasználja a lehetőséget, hogy felbosszantsa apját, ezért hazaviszi a titokzatos, jóképű, jégkék szemű srácot. De valami nem stimmel Kale-lel. Dez cipőjét hordja a zuhany alatt, lenyűgözik az olyan tárgyak, mint egy DVD, vagy egy váza, és mintha attól tartana, hogy a lány egy érintésétől elporladna.
De egyszer csak megjelenik Dez apja, fegyverrel a kezében, és jóval többet tud Kale-ről, mint kellene. Dez rájön, hogy sokkal több van a fiúban – és az apja „ügyvédi irodája" is más – mint az elsőre látszott. Kale a Denazen részvénytársaság rabja volt – egy szervezeté, amely összegyűjtötte a „különleges" gyerekeket, akiket csak a Hatosnak neveznek, hogy fegyverként használja őket, egy egész életen át.
Á, igen, és az érintése? Az halálos.
Dez és Kale mindenre elszántan csatlakozik a Hatoshoz, hogy legyőzzék a Denazent, mielőtt azok kapják el őket és Dez apja rájön a legnagyobb titokra. A titokra, melyet Dez egész életében meg akart óvni. A titokra, melyért Kale ölne, hogy megóvja.

Vélemény:

Hiába, a Touch is egy olyan könyv lett. Olyan, amiről az értékelésem nagyon nehezen született meg. Sok gondolatom volt, hogy olvastam, mégis, mikor a végére értem, hirtelen semmit nem tudtam mondani róla. Vagy legalábbis nem akartam.
Szerintem ez a könyv egy kicsit zavarosra sikerült. Az alaptörténet szuper, a szereplők nagyon jók és kidolgozottak, a cselekmény pedig pörgős és izgalmas. De nekem néha túl sok volt. Minden, ez egész csak túl sok. Többször előfordult, hogy csak kapkodtam a fejemet, hogy követni tudjam, mi, milyen sorrendben, kivel történik, és bizony volt, hogy vissza kellett olvasnom egy-egy részt tíz perccel később, mert olyan gyorsan zajlottak az események, hogy már nem tudtam, honnan indult. Szerintem ez a könyv abszolút elbírt volna még száz-százötven oldalt, hogy ezt egy kicsit elkerüljük.
Másrészt engem Kale néha halálra idegesített. Tudom, hogy most világszerte lányok százai fogják a fejüket, de egyszerűen így volt. Egy részről nem tudja, mi az a csók és a DVD, más részről viszont azokat a szavakat, hogy kisteherautó és motorháztető nagyon jól ismeri…? Néha olyan ellentmondásos volt a srác, hogy nem egyszer megfordult a fejemben, hogy valójában nagyon is jól ismer mindent, de szereti, ahogy Dez magyaráz és mutogat neki.
Dez viszont jó fej, bátor és az abszolút kiderült, hogy mindennél jobban szeret élni, kiélvezi minden percét. Szerintem nagyon könnyű volt vele azonosulni, és talán ő volt az egyetlen szereplő, akinél egy pillanatra sem kérdőjeleztem meg, hogy mégis melyik oldalon áll. Kiáll a barátaiért bárkivel szemben. Csak azt sajnálom, hogy vele együtt én is elhittem, hogy Alex segíteni fog nekik, és nem tör elő ismét az önző, egocentrikus énje. Mert, akár szégyen, akár nem, nekem igenis szimpatikus volt a srác!
Összességében érdekes könyv volt, de szerintem ennyi csavart és cselekményt nem bír el egy kb. 350 oldalas könyv. De a folytatást kíváncsian várom! :) Mindenképp el fogom olvasni.

Értékelés: 4/5

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése